Matolcsy: "Ez ellen az európai ember fellázad"
Azért kellett szakítani a hagyományos válságkezeléssel, mert az lelassítja, ellehetetleníti a reformokat - mondta Matolcsy György jegybankelnök a közgazdász vándorgyűlés záró előadásában.
Azért kellett szakítani a hagyományos válságkezeléssel, mert az lelassítja, ellehetetleníti a reformokat - mondta Matolcsy György jegybankelnök a közgazdász vándorgyűlés záró előadásában.
Szinte biztosra vehető már, hogy Janet Yellen lesz a következő Fed-elnök, ezzel 100 éves férfi uralmat törve meg az intézményben. Tegnap a Ben Bernanke vezette Fed a várakozások ellenére nem mert belekezdeni az eszközvásárlások ütemének lassításába. Az egyik fontos szempontjuk a továbbra is magas munkanélküliség volt, és ha valaki, akkor Janet Yellen az, aki igazán nagy hangsúlyt fektet a munkaerő-piaci helyzetre. A jelenlegi Fed-alelnök különösen aggódik a tartós munkanélküliek magas aránya miatt, így pedig azt várhatjuk tőle, hogy a Fed élén akár az inflációs cél ideiglenes elhagyása árán is a munkanélküliség leszorítását propagálja majd. Szándéka szerint a jelenlegi piaci várakozásoknál sokkal hosszabban tartaná alacsonyan az irányadó rátát és a feltételezhetően rámaradt tapírral sem bánik majd sürgetően.
Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.
Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.
A monetáris tanács júniusi üléséről szóló rövidített jegyzőkönyvet sem hangolta szigorúbbra a jegybank annál, mint ahogy a kamatdöntéskor kommunikált. Az elemzők által a tőkepiaci bizonytalanság fényében meglepően "galambnak" titulált közlemény után a ma megjelent dokumentum is inkább csak érdekes mondtaokat, mintsem egyértelmű utalásokat tartalmaz. "A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a bizonytalanabbá váló pénzpiaci környezetre vonatkozó korábbiaknál erősebb utalás célravezető a jelen helyzetben." - áll a jegyzőkönyvben, ám az erősebb utalás is meglehetősen óvatos, ami a kamatcsökkentéshez szükséges mozgástér megteremtését szolgálhatja. A mostani jegyzőkönyv megerősítheti azt a piaci nézetet, hogy a jegybank addig fog kamatot vágni, amíg valamilyen sokkszerű esemény hatására piaci akadályba nem ütközik. A szavazáskor mind a hét tag a 25 bázispontos csökkentésre szavazott.
A Spiegel Online hírportál értesülése szerint nem volt egyetértés az Európai Központi Bank (EKB) múlt heti kamatdöntő ülésén, és az "északi" jegybankárok összefogása akadályozta meg a kamatláb 25 bázispontos csökkentését.
A jegybank a közleményében azt hangsúlyozza, hogy inflációs szempontból lehetne még tere a további monetáris lazításnak. Ugyanakkor - a várakozásoknak megfelelően - óvatosabb hangot üt meg a jövőbeli kamatcsökkentések kapcsán. A tanács közleményének erre utaló utolsó mondata a korábbiakhoz képest változott, így hangzik: "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy amíg az inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt." A szöveget alább változtatás nélkül közöljük.
A monetáris politikai döntéseknek csak akkor nincs hatásuk a gazdasági szereplők jövedelmi helyzetére, ha a monetáris transzmisszió hibátlanul működik - hangsúlyozta Benoit Coeuré. Az EKB igazgatótanácsának tagja a jegybanki döntések jövedelem-elosztási hatásairól az osztrák jegybank éves konferenciáján beszélt. Coeuré is hangsúlyozta; a monetáris politika mozgástere korlátozott, éppen ezért a jövedelmek országhatárokon belüli és az országok közötti elosztása a kormányok és más intézmények feladata.
Három százalék alá csökkentheti alapkamatát jövőre a Magyar Nemzeti bank (MNB) - jósolták keddi előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa előtt nincs pontos kamatcél, de gondolkozik azon, hogy milyen jelzést lehetne adni a piacoknak arról, vajon milyen elvek alapján lesz vége a kamatcsökkentési ciklusnak - mondta Balog Ádám jegybanki alelnök az MTI-nek az MNB országos konzultációs sorozatának siófoki állomásán, pénteken.
Tizedik egymást követő kamatdöntő ülésén csökkentheti a jelenleg 4,75%-on álló irányadó rátát a monetáris tanács. A piaci várakozások szerint még sokáig tarthat a lazítás. De tényleg, meddig is?
A Bank of England (BoE) monetáris tanácsának legutóbbi ülésén Mervyn King, a BoE júliusban távozó kormányzója 6:3 arányban alulmaradt azzal a javaslatával, hogy 25 milliárd fonttal emeljék meg a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, az úgynevezett mennyiségi enyhítés jelenlegi 375 milliárd fontos keretösszegét - áll az ülés szerdán közzétett jegyzőkönyvében.
Dani Rodrik még 2010. májusában közölt rövid írást, melyben a görög válság kapcsán próbálta meg az Európai Unió (egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unió) szempontjából alkalmazni modelljét, a globális politika trilemmáját. Rodrik modellje, mely egyébként ötletében a monetáris politika híres lehetetlen szentháromságából (nem lehet egyszerre rögzített árfolyamot, szabad tőkeáramlást és önálló monetáris politikát folytatni), illetve annak Lawrence H. Summers általi továbbfejlesztéséből származik, a következőt állítja: nem létezhet egyszerre önálló, szuverén nemzetállam, teljesen integrált ("hiperglobalizált") világgazdaság, valamint szabadon (demokratikusan) megválasztott intézményrendszer.
Új tájékoztatást küldött az ügyfeleknek a neobank.
Több százezer háztartás maradt áram nélkül.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
